Bunkerek Gömörben

A könnyű erődítmény tárgyai a 37-es (ROPík) minta szerint.

A második világháború előestéjén Csehszlovákia nehéz helyzetbe került. Három oldalról ellenséggel körülvéve 1938-ban Németország, Lengyelország és Magyarország területi követeléseivel nézett szembe. Ahhoz, hogy esélye legyen a várható konfliktusban egy erősebb ellenséggel szemben, Csehszlovákia hadseregének meg kellett akadályoznia egy hirtelen betörést a határon át a belső területekre. A kormány Hitler hatalomra kerülése után kezdett felkészülni erre a helyzetre, és a megoldást Franciaország példájában látta, amely bevehetetlen erődítési vonalat épített a német határon, az úgynevezett Maginot-vonalat. Bár a megerősített vonalon 1935 óta folytak a munkálatok, az eredeti tervek a kritikus 1938-as évben nem valósultak meg. Három év alatt 10 000 könnyű és 265 nehéz objektumot építettek Csehszlovákia határain. Régiónkban két könnyű erődítési objektum 37-es minta, amelyek emlékeztetnek bennünket a demokrácia megvédéséhez és a totalitárius rezsimekkel szembeni ellenálláshoz szükséges bátorságunkra. Mindkét objektum egy olyan erődítménysorozathoz tartozott, amely a déli határt volt hivatott megvédeni a Horthy-féle Magyarország agressziója ellen, amely Trianon után nem akarta kibékíteni határait, és igényt tartott Csehszlovákia déli területeire.

A 37/A modell könnyű erődítési objektumai Feledben (Jesenské) és Beretkében (Bretka). Ezt a könnyű erődítménytípust két géppuska oldalsó tüzelésére tervezték a lőállásokban, amelyeket az ellenség szempontjából a jellegzetes "fülek" fedtek. A legénység 7 főből állt. Bár a Csehszlovák Köztársaság védelmére irányuló elszántság hatalmas volt, 1938-ban egyik bunkerünk sem került harci kapcsolatba. A müncheni egyezmény és a bécsi döntőbíráskodás döntött hazánk sorsáról, így a bunkerek a feledés homályába merültek.

A beretkei (Bretka) bunkert, amely a falu fölött előnyös helyzetben van, 1944/1945 fordulóján a visszavonuló német hadsereg használta az előrenyomuló orosz hadsereg elleni harcban. A környékbeli harcok magát a bunkert is megviselte, amelyet a legendás orosz fegyver, a "Katyusha" rakétája talált el. Míg a beretkei (Bretka) bunker a háború óta sorsára maradt, egy rajongókból álló csoport kezdeményezte a feledi (Jesenské) bunker helyreállítását, fokozatos felújítását és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tételét.