Gótikus út Gömör-Kishontban

A csetneki (Štítnik) gótikus templom egy igazi gyöngyszem a gömöri templomok között. A templom beltere hatalmas művészeti kincseket rejt. Körülbelül 200 m²-nyi freskóval ez a legkiterjedtebb épségben maradt középkori falfestmény Szlovákiában.

A mártonházi templom freskói rendhagyó motívumokat is ábrázolnak, mint például az apokaliptikus fenevad vagy a Szentháromság háromarcú fej formájában történő ábrázolása. Szerzőjüknek a mártonházi-presbitérium mestere címet tulajdonították.

11 méteres belső átmérőjével az Antiochiai Szent Margit Rotunda a maga nemében a legnagyobb román stílusú rotunda Szlovákiában és egész Közép-Európában. Sok gömöri gótikus épülethez hasonlóan a rotunda belsejét is ritka freskók díszítik.

A gecelfalvi festmények a legnagyobb összefüggő festett területet képviselik a maga nemében az összes eddigi gömöri templomok között. A legfigyelemreméltóbb freskók közé tartozik a Keresztrefeszítés jelenete és a Sírba fektetés, ahol a festőnek sikerült mesterien ábrázolnia a három Mária mély fájdalmát Jézus halálakor.

Az apostolok glóriáinak szobrászati ábrázolása a kövi templom festményein az eddig Szlovákiában ismert középkori freskók közül a legkidolgozottabb.

A templom értékes festményeket rejt nemcsak a belterében, hanem a külső falain is. Különös figyelmet érdemel a Szentháromság festménye, ami egy ülő Isten képében jelenik meg, akinek három arca és négy szeme van.

A román és gótikus elemeket egyaránt tartalmazó templom különösen érdekes ritka freskói miatt. A közelben van egy régészeti múzeum a kiétei kultúrából.

A templom a fejlett gótikus építészet fontos példája a 14. századi Gömörben. A freskókat olasz mesterek készítették, akiket valószínűleg Juraj Bebek hívott meg Pelsőcbe. Belül Ladislav Bebek rózsaszín márványból készült gótikus sírköve is megtalálható.

A templom egy erődített területen, a falu feletti magaslaton található. A presbitériumban az Végítélet jeleneteit és viszonylag jól megőrzött freskókat találunk, amelyeken Szent Borbála és Szent György a sárkánnyal birkózik. A templomhajó északi oldalán a László-legenda 1370-ből származó nagyméretű ábrázolása maradt fenn. A festményeket csak az 1950-es években fedezték fel.

A rimabrézói templom falain számos szokatlan jelenet látható, például az áldó angyal és Szent Bertalan, aki a saját bőrét viszi a vállán. A freskók a 14. századból származnak, és az mártonházi presbitérium mesterének munkái. A 2014-es kutatás újabb felfedezéseket hozott a falfestményekről.

A templom a középkori falfestészet egyik legértékesebb szlovákiai példája.

A gótikus művészet egyik legösszetettebb példája, amely a 13. századi építészetet 14. századi falfestményekkel és egy faragott szárnyas oltárral ötvözi a 16. század elejéről származó lévai Pál mester műhelyéből.